2008. december 17., szerda

embereknek.

Nem ismersz,mégis megítélsz...Egy képet alkottál rólam,s ha nem feleltem meg az elvárásnak,egy ismeretlen cipőtalp az arcomba nyomódott.
Keserű vagyok?Kit érdekel?Mentegetőzöl?Kérlek ne tedd,igazad van.
Sosem szerettem senkit,miért veled kellet volna elkezdenem?
Félek az érzéseimtől,Félek magamtól,Félek attól ami én vagyok az álarcaim mögött.
Folyton könnyezem,képzeld nem a boldogságtól!

Nem szeretem az embereket általában.
Szörnyeteg vagyok,nem szeretek senkit.
Komolytalan,keserű "kislány" .
De tudok örülni annak,ha remélhetek valamit,ami sosem fog teljesülni.
Belefáradtam abba,hogy próbáljak megfelelni.

Még egyszer sajnálom,hogy újból csalódást kellet okoznom.

Odadobtatok elém egy maroknyi szeretetet,s mondtátok,hogy legyek boldog.
Köszönöm.

Nincsenek megjegyzések: