Közkívánatra.

Nem akarok megvállni a lánctól
Gyomromban a görcsös vágytól
Attól,hogy egyszer majd százszor
Füledbe sugjam,hogy fázom
S te betakarj egy édes hazugsággal

Nem akarok megválni a lélektől
A fejemben lévő lényektől
Mik nem engednek,csak énekről
gondolkodni,s félve az érvektől

embereknek.

Nem ismersz,mégis megítélsz...Egy képet alkottál rólam,s ha nem feleltem meg az elvárásnak,egy ismeretlen cipőtalp az arcomba nyomódott.
Keserű vagyok?Kit érdekel?Mentegetőzöl?Kérlek ne tedd,igazad van.
Sosem szerettem senkit,miért veled kellet volna elkezdenem?
Félek az érzéseimtől,Félek magamtól,Félek attól ami én vagyok az álarcaim mögött.
Folyton könnyezem,képzeld nem a boldogságtól!

Nem szeretem az embereket általában.
Szörnyeteg vagyok,nem szeretek senkit.
Komolytalan,keserű "kislány" .
De tudok örülni annak,ha remélhetek valamit,ami sosem fog teljesülni.
Belefáradtam abba,hogy próbáljak megfelelni.

Még egyszer sajnálom,hogy újból csalódást kellet okoznom.

Odadobtatok elém egy maroknyi szeretetet,s mondtátok,hogy legyek boldog.
Köszönöm.

Sorozatgyilkos emlékkönyve

Sikertelen próbálkozás volt ez is.Hiába,nem volt éles a késem,de legalább hallotam a sikolyát.

Embertelen kegyetlenséggel fogtam neki,de megesett rajta a szívem,s nem használtam a baltámat.

Odakötöttem a fához,úgy visított,mint egy kismalac.Élveztem...Azt hiszem otthagytam a hullát.
Részeg voltam.

Kitalálhattam volna valami jobb kifogást,mint hogy önvédelemből tettem,vagy megmondhattam volna az igazat:"Uram, én elmebeteg vagyok!"

Sikertelen próbálkozás volt ez is.Hiába,öreg vagyok már a gyilkossághoz.

Maga ölt már?

Kellemetlenül érzem magam,ha arra gondolok,hogy pár nap múlva ott leszek.
Feldereng bennem néhány Ígéret,talán még a remény is felcsillan itt ott lelkem dohos zugaiban.

...
Kényelmetlen ez a szék.
Talán, majd köszönök neki.

Képtelen képekben képet alkotok

Ostoba sorok,se rím se szótag
Kifejezhetetlen,hosszú hónap.

Gyötrődés volt,sírás és szerelem.
Távolba szeretés,kávé még melegen.

Körvonalazott homályos álom
Nem kéne semmi csak egyre vágyom.

Őrület,tettetés,magány,és, kegyelem.
Nem kéne más, csak egy ölelés tőled.
Az kell nekem.

Ostoba sorok,se rím,se szótag
Leirni nem tudom,mit hoz a holnap.

Idill képeket ringatva,talán odatalálok melléd.
S rájössz teis,hogy mennyire szerettél.

Képekben írni,azt mi fáj?
Mikor elmenni készülsz és maradni vágysz?

Szeretni olyat akit nem lehet,s
fájlalni azt,hogy sosem vagy vele?

Mára kihült a hely,ahol ültünk
S szívünkben a köd megörült.

Magát folytogatja,s akár csak mi
Haldokolva próbál életet érezni.

Ostoba sorok,se rím , se szótag.
Kifejtethetem,hogy mit gondolok rólad?.
Három pont,egy vessző,egy óra.

Olyan vagy,mint a délibáb.
Neked írtam,de te csak ringj tovább
Nyakadon a kötéllel

Ezek csupán hangulatok

Most szélcsend van,s arcunkat nem borzolja semmi.Csak a lelkünket nyomorgassa,az újabb vihar eljövetelének terhe.

Szemünk alatti gödröket,sós boldogtalanságunk mélyiti addig,míg le nem szakad arcunkról a maszk,s fel nem fedjük mi magunk,milyenek is vagyunk valójában.

Lélekhasadás.Kiszakították belőled azt, ami azzá tett téged aki voltál egykoron.Vele,mellete,a gondolataiban.Igen,a barátaidat vették el.

.Jobb lesz,ha szótlanásgba burkolózól,s ha nehéz is de hagyod nyelved hegyéről elpárologni a kimondani vágyott szavakat

Boldogság= -téveszme:-képzelgés arról,hogy mindeki szeret.
=-igazság:képzelgés arról,hogy szereted magad,s érzéseidet nem folytod bele,sajtá hiányosságaidba.


Kiegyensúlyozott élet:ha a környezetedben lévő emberek legalább annyira szeretnek ,mint amennyire te utálod magad.

Ha egy kérdés megválaszolatlan maradt számodra,nem azt jelenti hogy nincs is rá válasz.


Más leírva az,hogy" szeretlek", mint kimondva.Mikor úgy érzed,meg kellene folytanod a személyt akit szeretsz,hogy sose tudjon erre az átkozott szóra válaszolni.


Kényelmetlen helyzet a távolság.

Megalázkodás.

Vágy.

Elmélet.

Cirogatás.

Ölelés.

Miértek és mertek.