A plátói szerelem gyengepontja
Ha levedlenéd szíved páncélbőrét
S külsőm márványtömbjében, látnád már az alkotást,
S lelkem üregeit magaddal töltenéd ki.
Ha éreznéd, hogy a léted bennem pulzál
S, hogyha kivetkőzöm magamból mindenem
Turkálnál darabjaimból szeretet törmeléket.
Ha nem hullanának szét a szavak bennem
Ha hangot adnék az agyamban lévő illúzióknak
Ha a számra ragadnál, mint a vattacukor
Ha közelebb jönnél, hogy aztán elszaladjak
Ha nem ráérősen lélegeznél
Ha nem csak a billentyűzeten szaladnának ujjaid
Azthiszem le lennék győzve.
3 megjegyzés:
nyilván
meg nyilván
megnyilván-ul
vagy ül?
vegyül
ez az
tapasz
rátenni majdnem sebre
sebesen, sebesen.
Heg heg hátán, de a mosoly még látszik.
bal felső négyes.
újraolvasva is megtölt, lennék sebtelen. Köszönve jegyzésed (nálam) a hullámok alól kinyújtom még kezem.
A képek, melyekkel verstanilag szakítva is operálsz, precízek, szépek és nyomorúságosak. Még!
nem rossz. idv s minden jóut!
Megjegyzés küldése